GÁLOSI GYÖRGY(1941. augusztus 29. – )
„Keveset beszéltünk a múltról.”
Évfolyam: 1947-48-ig járt az ¸Óbudai Izraelita Általános iskola első osztályába, a Zichy utcába.
CSALÁD
TESTVÉRE: Gálosi Éva (1949. aug. 28 – )
APJA: Gálosi Elemér (1905. Marosberkes– 1989. Budapest) A csodával határos módon menekült meg Bergen Belsenben. [Visszaemlékezése a DEGOB jegyzőkönyvek között olvasható]. Elemér a Goldberger gyárban dolgozott főmérnökként.
Testvérei: Gálosi Dalma, két gyermekével Auschwitzban halt meg. Gálosi Zsolt (1907. – 1944.) munkaszolgálatosként, tífuszban halt meg.
APAI NAGYAPJA: Gálosi Soma (1874.október 15. Gálos (Moson megye), ma Gols, Burgenland-1945. április 13. Budapest, éhen halt a gettóban. Gálosi Soma az Óbudai Zsidó Múzeum megbízott igazgatója volt a háború előtt.
APAI NAGYANYJA: Steiner Paula (1874/75. – 1945. március) Ének –zene szakos tanító volt Mosonmagyaróvárott. A Wesselényi utcai gettóban éhen halt férjével, Gálosi Somával együtt. Föladták a küzdelmet. Mosonmagyaróvárott utca név őrzi Gálosi Soma emlékét.
DÉDNAGYAPA: Steiner Ignác Lipót, rabbi volt a Felvidéken.
ANYJA: Gertler Ernesztina, Erna (1912. Győr - 2002. Budapest) Gertler Ernát és fiát, Györgyöt nem hurcolták el. Védett házban (Sziget utca 119/b), majd a gettóban vészelték át a háborút. György 3-4 éves volt akkor.
Unokatestvérei: Szirtes (Stromwasser) György, Gertler Viktor, Gertler Endre.
ANYAI NAGYAPJA: Gertler Mór (A háború előtt halt meg.)
ANYAI NAGYANYJA: Stromwasser Adél, túlélte a háborút.
Testvérei: Stromwasser Leó (Hegedű tanár, zeneszerző volt, feleségével együtt elhurcolták.) Fia: Stromwasser György, magyarosított neve: Szirtes György. Fia Szirtes János (festőművész). További három testvére és családjai a holokauszt áldozatai.
Gálosi György két gyermeke: Anita és Péter. 5 unokája van.
(A szöveg Gombocz Eszter interjúja alapján készült. )
Zichy utcai iskola
„Vegyes osztály volt. Nagyobb gyerekek is voltak egy teremben, huszan, talán harmincan.” Az igazgató és az osztálytanító Vándor Andor volt. [Az iskola korábbi tanítói: Mérei Ibolya, Gyenes Jolán, Weisz Béla igazgató a holokauszt áldozatai.]
Az iskola 1949-ben zárt be. György egyetlen osztálytársára, Szántó Erikára emlékszik a Zichy utcai iskola első osztályából. Az Óbudai Magyar Zsidó Ifjak Baráti Körének szervezésében György 1948. június 16 –án egy műsoros est keretében Steinitz Verával, Lang Jánossal és más gyerekkel szerepelt.
Gálosi Soma
György nagyapja, Gálosi Soma a 30-as években az óbudai zsidóság iratait kutatta. Eredményei tárcák formájában rendszeresen megjelentek a Múlt és Jövő című irodalmi lapban, ill. a Budai Naplóban és az Újság, ill. egyéb folyóiratok hasábjain. „Pusztuló óbudai érdekes házak” címen a Zichy utca 11-es számú ház bontásáról, illetve az ott lakó, német nyelven író, merész szatíráiról híres, „hazafias” Saphir Moritz Gottliebről ír élvezetesen. Az Ararát magyar zsidó évkönyv 1944-ben kiírt pályázatán 112 pályázó közül második lett „Szigeti Vendel” című novellájával. Fia, Gálosi Elemér a következőképpen számol be a díjazás indoklásáról egy 1989. április 4-én kelt levelében [a levél Gálosi György tulajdona]:
„A zsűri, élén Szép Ernővel és Komlós Aladárral erről a következőket mondotta: <<Ez [a Szigeti Vendel c. novella] a magyar zsidóság életének egy korszakát eleveniti fel, egy karakterisztikus alak és egy megrendítő eset képében, azt a korszakot, melyben a falvakon élő zsidóságnak városokba húzódása végbe ment. A novella nyelve is zsidó tárgyú írásban szokatlanul, mondhatnók múlt századiasan népies, de kitünő megszerkesztése és érdekes hősének művészi biztonságú rajza ezt a novellát is a magyar zsidó elbeszélő irodalom értékesebb darabjai közé emeli.>>
A háború utáni újrakezdés
Gálosi György: „A családtagokat a Pacsirtamező utca 44-ből vitték el. A háború után nem ugyanabba a lakásba, csak abba a házba kerültünk vissza. Később a Goldberger gyár segítette hozzá a családot, hogy a Kiscelli utcában egy felújíott lakást kapjunk. Apám sokat dolgozott részben a Goldbergerben, később a Pamutnyomóipari Vállalat tanácsadója volt. A textilipar rekonstrukcióján is dolgozott a Könnyüipari Tervező Irodában. A lakástól nem messze, a Kiscelli utcában, a dombon volt az úttörő ház. Rádiószakkörös és rajz, majd turista szakkörös is voltam.
Hallgatás
„Édesapám hazajött, de se testvér, se szülő, keveset beszéltünk a múltról.” [Gálosi Elemér szülei és testvérei is a vészkorszak áldozatai.]
A család birtokában megőrződött néhány levelezőlap, ezeket azonban nem kívánják közzé tenni.
Vallás
„A széder estét megtartottuk. Apám vezette, a szűk család volt együtt. A fiú unokám járt héber oktatásra a Frankel Leó útra.
Mi inkább ateistának vallottuk magunkat a feleségemmel. Ha lett volna valaki [Isten], nem történhetett volna meg, ami megtörtént a 20. században, meg sok minden előtte is. A gyerekeink tudták a kezdetektől, mi történt a családban a vészkorszak alatt.”
Lakások: Gálosi Somáék a Perc utcában laktak. Késöbb Gálosi Elemér és családja a Pacsirtamező utca 44. szám alatti Goldberger gyári ház első emeletén, majd 1946-tól a Kiscelli utca 76. szám alatt laktak.