splash_opacity
bezár

Az alábbiakban azokat sorolom föl, akiknek – az összeállításban név szerint szereplő emlékezők mellett - köszönettel tartozom:

Bányai Viktória, Bókai Bátor, Büchler Ilona, Bürg Judit, Csepregi Zoltán, Fáryné Szalatnyay Judit, Forgácsné Dénes Katalin, Gabriele Gauler, Gerendás János, Gombocz Istvánné, Goldstein Tibor, Gulyás György, Gulyás Gáborné Barth Lívia, Daniel Kempin, Kósa Judit,  Lustig Éva, Lustig József, Mády Katalin, Maros Judit, Medgyesi Iván, Moksony Anna, Moksony Ferenc, Medgyesi Iván, Müller Károly, Nagy Márta, Nagy Zita, Rácz Zsuzsa, Réthelyi Orsolya, Tóth Zoltán, Dr. Schweitzer József főrabbi, Süle Tamás, Tatár Judit, Vajk Éva, Vágújhelyi Péter, Verő Tamás., valamint az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem könyvtárosai.

 


Köszönet

galosi-gyorgy-karusel-picture

gado-janos-eml

kemeny-gyorgyi

kurti-kann-judit-karusel-picture

lea-neuman

parczel-edit-eml

perlusz-aniko

sindler-kornelia-eml

vandor-peter-eml

WeiszGabor

wieder-gyorgyi

XY_copy

BarnaiAgnes

FalkMargit

FriedGabriella

FriedmannGyorgy

GottliebGulyasGaborOtto

SusitzkiGrossVera

HuszMarta

Jakobovics Ferenc

Jakobovics Tamas

KlarreuchOszkar

Klein Edit

KramerVera

LangJanos

MayerEva

MayerTibor

MarkuszBandiMarkuszGyorgy

MenczeleszEva

MenczeleszJozsef

PolacsekEdit

PolacsekTibor

ReiszEva

ReiszLaszlo-new

ReiszPeter

SarvariJozsef

SinaiArpadGyorgy

SpatzGyorgyi

SteinerEndre

SteinerJozsefEndre

SteinerJozsefSugar

WeiszKatalin

WeiszMagda

Gerő Zsolt (1929. február 7. - )

„Arra neveltek, hogy ne féljünk, bírjuk elviselni a nehézségeket.”

Apja: Gerő Guttmann Béla (1897. ápr. 6. – 1945. febr.23.) A Hamburg melletti Neuengammeban lévő nagy koncentrációs táborban halt meg .

Anyja: Tauszig Vilma (1899. júl. 2. – 1944) A bécsi úti halálmenetben halt meg.

gero-zsolt-es-batyja-tamasTestvére: Gerő Tamás (1925. márc.5. - 1985. febr. 12.)

Gerő (Gutmann) Emma és Mindel Albin Kamenyec Podolskiban lőtték őket agyon 1941-ben.

Gerő Zsolt emlékeit a vele folytatott beszélgetések alapján állítottam össze.

Gyermekkor, diszkrimináció

gero-zsolt-szuleivel-1932Gerő Zsolt idilli gyermekkorát 1936-tól egyre erőteljesebben beárnyékolta a zsidókat ért diszkrimináció. Több nyelven kiválóan beszélő, megbecsült édesapjának zsidó származása miatt már 1936-ban, 21 év munkaviszony után fölmondtak az IBUSZ - nál.  A családnak el kellett költöznie a szép budai, Mészáros utcai lakásból. a Gerő családról Zsolt orvos szeretett volna lenni, de a szűkös anyagi gondok miatt esztergályos szakmát tanult. 1943-tól 44-ig inasként, kommunista meggyőződésű mestere alkalmazta, kitüntetett figyelmet szentelve a fiatalembernek. Zsolt szavai szerint: „Beoltott a kommunistaságba”. A háború alatt Zsolt másfél hónapig bujkált Budapesten. Ügyvéd ismerőse vegyszerrel kimosta irataiból az izr. bejegyzést, a katolikus szót írva helyébe. (Zsoltnak nagy szerencséjére több igazoló is irata volt, mert a háború előtt édesapja mindenképp magyar nevet szeretett volna adni fiának. Kérvényeit újra meg újra beadta a hatóságoknak, amíg sikerült fiát Zsolt néven anyakönyveztetnie.) Zsolt árván élte túl a háborút bátyjával, mégis meg tudta őrizni derűlátó természetét. Pozitív beállítottságát a nyugodt családi háttérnek és a cserkészetnek tulajdonítja. 1945 után Tamással maguk döntöttek a sorsukról.

Identitás, vallás, cserkészet

„Most is magyarnak és zsidó származásúnak tekintem magam. Kivándorolhattunk volna, maradtunk.”

„Nagyapám még imádkozott, de apám nem volt vallásos. Nem ragadt rám erős zsidó identitás. A háború tán elszakadtam a vallástól. Ha Isten engedte, hogy ezt [a Soát] megcsinálják, akkor ott valami nem stimmel. A MADISZ hatodik kerületi szervezetének tagja, majd titkára lettem.”

peszahi-tura-1943-ban-forgacs-pali-rajza-14-evesen-a-bagoly-ors-naplojabolZsolt fiatal korában cserkésztársaihoz hasonlóan többes identitással rendelkezett. Magyarnak, zsidónak, cserkésznek, de mindenekelőtt Vörösmartys -nak vallotta magát. Rendszeresen jártak a Zsigmond utcai zsinagógába, de csak egy részük gyakorolta aktívan vallását.

Zsolt mind a mai napig aktívan részt vesz a közéletben, a Vörösmarty cserkészcsapat idős tagjainak fáradhatatlan, áldozatkész, életörömöt, higgadtságot sugárzó szervezője.

Gombocz Eszter beszélgetése Gerő Zsolttal, 2014. február 27-én

a-vorosmarty-csapat-tagkonyve-1941-tol-a-zsidokat-kizartak-a-magyar-cs-szov-bolÖsszegzés: Gerő Zsolt 1936-tól kezdve a 311. számú Vörösmarty zsidó cserkészcsapatban négy éven át farkaskölykök, majd 1941-től cserkész volt. A cserkészotthon a Zsigmond király útja 49. szám alatt, a Budai Izraelita Hitközség (B. I. H.) székházával egy épületben helyezkedett el. Miután 1941-ben kizárták a csapatot a Magyar Cserkészszövetségből, a hitközség ifjúsági csoportjaként működhetett tovább.  A vészkorszak alatt a csapat védettséget, de kemény edzést is jelentett az erősödő zsidóellenesség miatt. Menczel Oszkár a Tünde falka vezetője volt, Borban halt meg munkaszolgálatosként.a-tunde-falka-diszmenete-elol-bal-szelen-menczel-oszi-mellette-gero-gabor-jobb-szelen-gero-zs-falka-zaszloval

[….] ilyen üveg kalitkában voltunk, mert miközben egyre jobban élesedett a zsidóság elleni propaganda, ott ebben a zsidó cserkészcsapatban védettségben voltunk, mert ott nem zsidóztak, és jól éreztük magunkat. Táboroztunk, kirándultunk. A vezetőink…., miközben nagyon komoly humán nevelést adtak, aközben arra is törekedtek, hogy megedződjünk. Mert valami sejtelmük lehetett, hogy itt azért föl kell készülni […], itt is esetleg lehet valami keményebb zsidó ellenesség. Fölkészítettek arra, hogy ne féljünk…” (Gerő Zsolt)

Gerő Zsolt: Édesapám, Gerő Béla felsőkereskedelmit végzett. Az első világháborút végig harcolta. Ez a kereskedelmi főiskola több nyelvű képzést adott, ahogy ma is, megkövetelte az összes kereskedelmi ismeret elsajátítását. Csak mint érdekesség: ő három nyelven tanult ott: magyarul, németül és franciául. Magnetofon akkor nem létezett– ő három nyelven gyorsírt. És bekerült az IBUSZ-hoz, az IBUSZ vezérigazgatója mellett dolgozott mint titkár, aztán cégvezető lett. Jól keresett, nagyon szép lakásunk volt Budán.

G.E.: Melyik részen?

G.Zs.: Mészáros utca. De vagyonunk nem volt.

G.E.: Ez mikor volt kb.?

G.Zs.: Olyan ’26-tól laktunk ott ’36-ig. A szüleim tényleg nagyon jól neveltek minket, nagyon szépen éltek. A bátyám, aki 4 évvel idősebb, ő ’25-ben született.

G.E.: A neve?

gero-tamas-cserkesz-igazolvanya-1938G.Zs.: Gerő Tamás. Egy családi barátunknak a fia cserkész volt, a csapat kürtöse. Nem jut eszembe most a neve. Ő hívta [a bátyámat], hogy jöjjön el cserkésznek. Tamás a Vörösmarty cserkészcsapatba, Brill Gábornak az őrsébe került, aki kitűnő pedagógus ként nevelte. Ez a csapat kultúrával, zenével, művészettel, mindennel foglakozott. (7. Okirat: IDE! Gerő Tamás cserkész igazolványa)

G.E.: Ez a harmincas évek?

G.Zs.: Igen.

G.E.: Népdalt is gyűjtöttek?

G.Zs.: Igen, mindenféle volt. Sokszor népdalokat és operaáriákat átírtunk cserkész eseményekre. Az a honlapon megvan. [A csapatdalok címe a 311. Vörösmarty cserkészcsapat című kiadvány 89-ik oldalán is szerepel.] Szóval a bátyám egy csomó kirándulásra is elvitt, ami nem mindig szokás, mert a bátyok sokszor szégyellték az öccsüket. De ő elvitt, úgyhogy hamar megismerkedtem [a cserkészettel]. Nyolc éves korban lehetett farkaskölyöknek lenni, úgyhogy engem ’37-ben vettek föl a Vörösmarty cserkészcsapat Winnetou törzsébe, és annak volt egy falkája, a Tünde falka, aminek a falka vezetője Menczel Oszkár volt, egy fiatalember, kedves, helyes, nagyszerű vezető. Szegény munkatáborban, Borban elpusztult. Négy évig voltam farkaskölyök, míg kineveztek család vezetőnek, és 6-8 gyerekkel foglalkoztam. Olyan, mint az őrsök a cserkészetnél, itt családnak nevezték. Több próbát leraktam, úgyhogy ki voltam dekorálva mindenféle csillaggal meg egyebekkel. És nagyon jó barátság alakult ki ott a falkánál is a négy év alatt, mert rendszeresen kirándultunk, minden héten az otthonban volt valami kis gyűlés, ahol tanítottak minket, morze ismeretre, elsősegély nyújtásra, főzésre, stb.

G.E.: Ez a Vörösmarty otthon, ez a Zsigmond utca 49.

G.Zs.: 49, ha bemegyünk, a kapunál jobb oldalt, le kellett menni egy ilyen kis alsó járaton. 1941-ben fölavattak cserkésznek. És akkor a Kőrösi Csoma rajnak a Fecske őrsébe kerültem, Giesser György volt az őrsvezetőm, akkor egy műszerész segéd volt, munkásfiú. Tízen voltunk, ugyancsak nagyon jól foglalkoztak velünk, rajvezető Tamás Dénes orvostanhallgató volt, nagyszerű pedagógus is. A legkülönbözőbb területen foglalkoztak velünk, neveltek, kezdve azzal, hogy mi egy ilyen üveg kalitkában voltunk, mert miközben ugye egyre jobban élesedett a zsidóság elleni propaganda, ott ebben a zsidó cserkészcsapatban védettségben voltunk, mert ott nem zsidóztak, és jól éreztük magunkat. Táboroztunk, kirándultunk. A vezetőinknek az intelligenciáját mutatja az is, hogy miközben nagyon komolyan humán nevelést adtak, aközben arra is törekedtek, hogy megedződjünk. Mert valami érzékük lehetett, hogy itt azért föl kell készülni, már ugye ott volt a német fasizmus példája, vagy itt is esetleg lehet valami keményebb zsidó ellenesség. Fölkészítettek arra, hogy ne féljünk, próbáltak erre nevelni.

G.E.: Ezt hogyan?

G.Zs.: Hát úgy edzettek egy csomó dologra, például a félelem ellen, hogy egy tábornál ugye őrség van a sátornál. Általában két cserkész volt az őr, sétáltak körbe, hogy ne jöjjenek idegenek, ne zavarjanak. Akkor azt már megszoktuk, hogy ketten voltunk, akkor utána egyedül kellett őrségben lenni, sötétben, erdőben, zavaró zajok, lépések hallatán. Sokszor ellenőriztek, hogy nem fekszünk-e le, nem alszunk-e el az őrségben. És a kemény hidegben, minden időben […]

G.E.: Egész éjjel?

G.Zs.: Hát mondjuk 2 órát vagy 3 órát, ami nem volt kellemes, pláne ha téli tábor volt. Az edzéshez tartozott az is, hogy becsaptak minket azzal, hogy például elterjesztették, hogy nyilasok jönnek a tábor ellen, és azonnal el kell mennünk a táborból, hogy nehogy megverjenek minket. (Héklinek nevezték.) Ezért éjjel, lámpák nélkül 20 km-es utat is megtettünk. Csak utána közölték, hogy a mi edzésünk, félelmünk leküzdésére rendezték meg.

G.E.: Csendőrök vagy nyilasok, mit mondtak?

G.Zs.: Mondjuk a nyilasok. És akkor föl kellett azonnal öltözni és libasorban mentünk mit tudom én 25 kilométert élelem, minden nélkül, libasorban, nem szabadott lámpát használni, nehogy észrevegyék. Azért libasorban, mert erdőben eltévedhetünk vagy nekimehetünk egy fának.

Dr. Vidor Pál rabbiról és az „otthonról”.

vidor-pal-dr1924-ben, a Budai Izraelita Hitközség, mint szervező testület, megalakította a 311. Vörösmarty cserkészcsapatot. 1926-ban már 6, 1936-ban már 25 zsidó cserkészcsapat működött az országban. A mi csapatunk életében jelentős szerepet töltött be egy új, fiatal rabbi, dr. Vidor Pál. Keveset hallani róla, ezért gondoltam, hogy pár sorban megemlékezem kiemelkedő személyéről.

Már az alakulás évében, négyhetes, Magyarkúti táborba utazott a csapat. A táborozás minden péntek délutánján és szombat délelőttjén istentiszteletet tartottak. Dr. Vidor Pál, a csapat rabbija - akkor még Vidor Pali, - vállalta a tábori rabbi szerepét is, a főkántorunk Fülöp Sándor volt. A rabbink ugyancsak sátorban lakott, szabadidőben foglalkozott a fiúkkal. Kevés olyan kedves és mindenki által becsült vezetőt ismertünk, mint őt. Aktívan résztvett a táborainkban. A 30-as évek elején őrsvezető továbbképzés indult, melyet ő vezetett. A céljának tekintette, hogy a zsidó cserkészcsapat vezetői a zsidó problémák és a zsidó ismeretek tárgyköréből mennél többet megismerjenek. Aktív tevékenysége mellett tudományos munkával is foglalkozott és doktorátust szerzett.

godollo-jamboree-1933-zsido-tabori-oltar-vidor-pal-rabbiVidor Pálnak nagy szerepe volt az 1933-as, gödöllői jamboree szervezésében. Ő lett e nemzetközi találkozó tábori lelkésze. A világtábor izraelita cserkészeinek lelki és erkölcsi irányításáról ő gondoskodott. Az izraelita tábori oltárt egy mérnök tervezte, monumentálisan kiemelkedett a királyi park fái közül. A tábori imaház építésében mi, cserkészek is részvettünk, a csapatunk táborát is az imaház mellett építettük fel. Pénteken és szombaton, nagy hallgatóságtól körülvéve, ő tartotta az istentiszteletet. Délelőttönként dr. Vidor Pál magyarul, Eric Lipson (London) angolul prédikált. Beszédeinek egy része fennmaradt.

 

Vidor Pál rendszeresen írt a csapatunk újságjába. 1925-óta a csapat vallási irányítását vállalta. Az ő nevéhez fűződik a zsidó cserkészcsapatok vezetőképzésének terve. Elérte, hogy tervét felvegyék a kiképzési szabályzatokba. 1932-ben személyesen vezette a zsidó őrsvezető tanfolyamot és a csapat Fáklya folyóiratának zsidó cserkész rovatát. A csapaton kívül Zsidó Szabadegyetemet is szervezett, melyen sok előadást tartott.

cserkesztabor-sirok1931--2-ik-sor-jobbrol-a-2-ik-fiu-schindler-jozsefKövetendő példa a gyerekekhez értő, közvetlen hangja, megnyerő képessége. A csapat mellett működött a 8-12 éves gyerekeket nevelő falka. Vidor a siroki táborban, Vadas Imrével, közösen vezette a farkaskölyköket, a vezetők is sátorban laktak.  Egy ideig a Winnetou falka vezetését is átvette a régi vezető elfoglaltsága miatt. Én csak látásból ismertem, de gondolom, e néhány sor bizonyítja becsülni való tevékenységét. Példamutatóan nevelte a fiatalokat. Sok idejét ránk szánta, ezt a zsinagóga házában lakó családjától vonta el. Sajnos 1941-42-ben Vidort, és a csapat sok fiatal, tehetséges vezetőjét is, elsőként behívták munkaszolgálatba. Vele együtt sokan elpusztultak.

Az „otthonról”

 

1928-ban felépült a Hitközség Zsigmond utcai bérháza. A Hitközség, csapatunk rendelkezésére bocsátott egy helyiséget, majd raktár és javítóműhely szobát is. Szemben állva a zsinagóga szép épületével, jobbra, néhány lépcsőn juthatunk be az alagsori szobákba. A néhány szobás kis „otthon”, így neveztük, mert második otthonunknak tekintettük. Hetente itt gyűltünk össze, pontos beosztás szerint. Én 1937-től 1944-ig voltam a csapatban, és szinte minden héten egy este ott találkoztunk, tanultunk, túrákra, táborokba készültünk.

szabolcsi-miklos-farkasfkolykoket-avat-1940A Vörösmarty csapat különleges közösséget alakított ki. Nagyszerű vezetői voltak, dr. Schächter Imre sebész, (aki később Olivecrona mellett dolgozott,) Vértes György, Szabolcsi Miklós akadémikus, és még folytathatnám. A csapat raj- és őrsvezetői is különleges nevelő képességekkel rendelkeztek. A csapat tagjait műveltségre, kultúrált magatartásra, fegyelemre, testnevelésre, vallási és magatartási erkölcsre nevelték.

A Vörösmarty csapatnak, a németek bevonulásáig több száz tagja volt. Külön számolhatom a csapat kisebb korosztályát, a farkaskölyköket. Szervezetük a falka, - 1938 után már négy falka működött, a gyerekek száma több mint 300 volt. A zsidó gyerekeket a fasiszta időkben sok helyről kizárták, ebbe a csapatba a szülők szívesen engedték a gyerekeiket. A csapat szinte minden hazai versenyen kitűnt. 1941-ben a zsidó cserkészcsapatokat kizárták a szövetségből. A Budai Izraelita Hitközség Ifjúsági Szervezete keretében ugyanúgy működtünk tovább.

E csapat vezetőinek kiválóságát bizonyítja, hogy tudatosan edzettek bennünket. Nyári és téli táborokban, túrákon megerőltető utakat tettünk, nem engedtek az utakon enni és inni, hogy kitartók legyünk. Arra neveltek, hogy ne féljünk, bírjuk elviselni a nehézségeket. Szép példánk is akad. Tízen kerültek a bori koncentrációs táborba. Összetartottak, segítették egymást, tízen összefogva megmenekültek, együtt jöttek gyalog haza, volt, akit felváltva vittek a vállukon. Egyedül elpusztultak volna.

A csapat a németek bevonulásával megszűnt létezni. Tizenötre tehető azok száma, akik fegyverrel ellenálltak és sok hittársunkat megmentettek a haláltól.

1945-ben Szabolcsi Miklós vezetésével újjászerveződött a csapat. Több száz cserkészt nevelt még 1948-ig, a cserkész szövetség feloszlatásáig.

Azért a történetünk tovább folytatódott. 52 évvel később, Szabolcsi Miklós kezdeményezésére összehívtuk a még élő, volt cserkészeket. 2000.október 29-én, a Micve klub adott otthont a találkozóknak. Részt vett Tordai Péter elnök is. 120-an jöttünk össze, ismét jó volt együtt. Felavattunk egy emléktáblát a zsinagóga udvarán, emlékezve hősi halottainkra. Magyarországon még 95-en maradtunk élve, külföldön, a világon szétszórva, még 66-an. Azóta összejárunk. A Micve klub ad helyet a találkozóinknak. Minden évben program készül a klubnapokról és a kirándulásokról. Ami nagyszerű dolog, hogy hatvan év után ismét barátokra lelünk. Most új barátságok születtek, jó együtt lenni. Bostonban élő társnőnk Vörösmarty honlapot vezet az interneten, így mindenki hozzájuthat a híreinkhez. Ebben megtalálhatók a régi és mai fotóink, dalaink, életleírások és azok emléke, nevei, akik eltávoztak sorainkból.

Visszatérve a régi otthonhoz, néhány éve a Hitközség visszaszerezte az alagsori helyiséget, a volt otthonunkat. Gyönyörűen felújította. Egyik klub délutánunkon lemehettünk a hatvan éve elhagyott otthonunkba. Megilletődve léptünk be, jó volt a régi falak között ismét együtt lenni. Azóta örömünk telik, ha ott találkozhatunk egymással. Köszönjük is a vezetőségnek „otthonunk” újratalálását. A régi otthon, újra a miénk is lett.

Dr. Gerő Zsolt, okleveles gépészmérnök