splash_opacity
bezár

Az alábbiakban azokat sorolom föl, akiknek – az összeállításban név szerint szereplő emlékezők mellett - köszönettel tartozom:

Bányai Viktória, Bókai Bátor, Büchler Ilona, Bürg Judit, Csepregi Zoltán, Fáryné Szalatnyay Judit, Forgácsné Dénes Katalin, Gabriele Gauler, Gerendás János, Gombocz Istvánné, Goldstein Tibor, Gulyás György, Gulyás Gáborné Barth Lívia, Daniel Kempin, Kósa Judit,  Lustig Éva, Lustig József, Mády Katalin, Maros Judit, Medgyesi Iván, Moksony Anna, Moksony Ferenc, Medgyesi Iván, Müller Károly, Nagy Márta, Nagy Zita, Rácz Zsuzsa, Réthelyi Orsolya, Tóth Zoltán, Dr. Schweitzer József főrabbi, Süle Tamás, Tatár Judit, Vajk Éva, Vágújhelyi Péter, Verő Tamás., valamint az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem könyvtárosai.

 


Köszönet

galosi-gyorgy-karusel-picture

gado-janos-eml

kemeny-gyorgyi

kurti-kann-judit-karusel-picture

lea-neuman

parczel-edit-eml

perlusz-aniko

sindler-kornelia-eml

vandor-peter-eml

WeiszGabor

wieder-gyorgyi

XY_copy

BarnaiAgnes

FalkMargit

FriedGabriella

FriedmannGyorgy

GottliebGulyasGaborOtto

SusitzkiGrossVera

HuszMarta

Jakobovics Ferenc

Jakobovics Tamas

KlarreuchOszkar

Klein Edit

KramerVera

LangJanos

MayerEva

MayerTibor

MarkuszBandiMarkuszGyorgy

MenczeleszEva

MenczeleszJozsef

PolacsekEdit

PolacsekTibor

ReiszEva

ReiszLaszlo-new

ReiszPeter

SarvariJozsef

SinaiArpadGyorgy

SpatzGyorgyi

SteinerEndre

SteinerJozsefEndre

SteinerJozsefSugar

WeiszKatalin

WeiszMagda

Haskó Györgyi (1932- )

a-vorosmarty-cserkesz-csapat-1945-utan-hatul-kozepen-deak-peterHaskó Györgyi 1945 után lett a Vörösmarty cserkészcsapat tagja.

Gombocz Eszter interjúja Haskó Györgyivel  

H. Gy. A szüleim mindig megengedték, hogy odacsődüljön a lakásunkba az ifjúság. Nálunk, a Paulai 12. szám alatti lakásunkban rengetegszer volt iszonyú mennyiségű gyerek. Fiúk, lányok vegyesen. Én a háború után közvetlenül kerültem be a csapatba. 13 éves voltam, amikor felszabadultunk. Az iskolából hazamentünk, lecsaptuk a táskát, valamit ettünk, és este kerültünk haza. Az egész életünk ott zajlott.

G. E. Azt mondtad, az egész későbbi életedet meghatározta a cserkészet.

H. Gy. Teljesen. A férjemet is ott szedtem össze.

G. E. Mi volt a csapat összetartó ereje?

H. Gy. Egyrészt óriási fegyelem volt, rend volt. Rengeteget kellett produkálni. Volt egy őrsi ülés, ahol kiosztották, hogy a következő alkalommal, erről és erről tartasz egy beszámolót. Aki otthonról nem hozott [műveltséget], az itt értelmiségivé vált, műveltté vált. Megtanult felszólalni, előadni. Mindenünk volt a csapat. Minden hétvégén túráztunk, nyáron nyári tábor, télen téli tábor. A téli egy, a nyári két hetes volt. Nyáron az akkori sátrakban voltunk, de nem ilyen elegáns sátrakban, mint amilyen most van.

G. E. Árva gyerekek is kerültek a cserkészetbe?

H. Gy. Nem.

G. E. De csonka családokból igen?

H. Gy. Az biztos, mert az apák vagy anyák nem jöttek vissza. Lehet, hogy voltak, de ez nem volt téma. Minden időnket ott töltöttük.

G. E. Ki volt a vezető?

szabolcsi-miklos-farkasfkolykoket-avat-1940H. K. Először még a Kolonel [Szabolcsi Miklós].

Részlet a 311. Vörösmarty cserkészcsapat 1934 – 1948 című kiadványból:

„A háború után, 1945 nyarán már újra együtt volt a 311. Vörösmarty cserkészcsapat. A nyári tábor Csikóváralján volt. Ekkor én még nem voltam csapattag, de Haskó Feri bátyám már régen, így én is kapcsolódtam a cserkészélethez, és rövidesen – pontosan nem tudom mikor – a Galamb leányőrs tagja lettem, 11 évesen. Az otthon az Oktogon egyik pincéjében volt, és valóban az otthont jelentette számunkra – minden szabad időnket ott töltöttük.

Láda (Kisfaludy Ervin), már felnőttként, a SZOT-ban dolgozott, és elintézte, hogy a SZOT csapata lettünk, így minden lehetőségünk megvolt.

Ebben az időben a csapat már egyértelműen koedukált volt. Nem is tudtam, hogy régebben a lányok külön voltak, de persze hallottam a lányőrsök hőskoráról, Pojutról, Postiról, Lódiról, Giesser Etáról.

Ha jól emlékszem, őrsvezetőnk Mándi Ági volt, de ez sem biztos, lehet, hogy ő később, a 461. Vörösmarty Ilona lánycsapat vezetője volt.

A cserkészélet a lányok számára azonos volt a fiúkéval. Ugyanúgy zajlottak a próbák, az őrs- és rajülések és a csapatösszevonások is a fiúkkal voltak.

Csapatösszevonásra emlékszem a Csillebércen, a Hárs-hegyi katlanban többek közt. Kolonel (Szabolcsi Miki), Nagy Guzmics (Eörsi Gyula), Gonda Pista voltak a parancsnokok.

Emlékszem, Guzmics egyik alkalommal (rövid bőrnadrágban túrázott), a Barkochba játék feladványaként bukfencezett. A megfejtés „a kocka el van vetve“ volt. Nehezen, vagy nem is jöttünk rá.

Külön a lányokról nehéz írni, mert együtt éltünk a fiúkkal. Csak annyiban különböztünk, hogy leányőrsben voltunk és a nyári táborban külön volt a patakban kijelölt mosdóhely, a latrina és a sátor, de az amúgy is őrsönként volt.”

(Haskó Györgyi emlékei. A 311. Vörösmarty Cserkészcsapat 1934-38, Kolor Optika, 2014., 76/77. old.)